Budapest történelme

2015. január 14., szerda

Kirándulás a Pilisben

A cím kicsit hamiskás, mert ugyan tényleg a Pilisben jártunk, de nem kirándulás céljából, hanem azért, hogy átjárót találjunk Pilisszentkereszt és Pilisszentlászló között.

A párommal és 4 hónapos kislányunkkal Pilisvörösváron voltunk anyósoméknál. Mi a Szentendrei-szigeten lakunk, ezért ha látogatóba megyünk hozzájuk, jó néhány kilométert le kell vezetni Tahitótfalutól kezdve a pilisen át, zegzugos, kacskaringós utakon, ami - szerintem - még gyakorlott vezetőnek is nagyobb figyelmet követel, épp a veszélyes utak miatt. És bár a táj nagyon szép, magam meglehetősen utálok arra vezetni.

Tahitótfalutól Szentendre érintésével haladunk tovább, de Szentendre után háromféle útvonal közül választhatunk, melyek a következők:  
1 - Pomáz - Csobánka - Pilisvörösvár,
2 - Budakalász - Üröm - Pilisvörösvár, vagy
3 - Budapest - Vörösvári út - Pilisvörösvár.

Ezen útvonalakat alább térképen is megmutatom:


Látható, hogy a Pomázon és a Csobánkán át vezető út a rövidebb, de állítom, több kanyar van benne, mint a párom szőlőfürt-szerű hajában. Ez az út nem csak kanyarog, de az utak keskenyek, rossz állapotúak és az autósok többnyire száguldoznak rajta, amely miatt életveszélyes azon közlekedni. Trabantban, kisbabával ez nem épp felemelő érzés...

Korábban már keresgéltem az internetes térképeken mellékutakat, de sajnos egyik sem adott ki alternatív megoldást, és a Google Maps is csak a fenti térképen ábrázolt utakat ajánlotta. Viszont, ha ráközelítettem, észrevehetővé vált néhány út, amely a Pilisben tekeredik, mint egy megzavart földigiliszta. Elkezdtem felkutatni közülük azokat, amelyek Tahitótfalu és Pilisvörösvár között lerövidíthetné az utunk. Ez az út az alábbi térképen látható, pirossal jelölve:

A térkép kattintásra nagyítható!

Az útvonal: Tahitótfalu - Pilisszentlászló - Pilisszentkereszt - Pilisszántó - Pilisvörösvár, ami ugyan nem rövidebb a Google által ajánlott útvonalaknál, viszont lényegesen egyszerűbb, a forgalom is kisebb, valamint elkerüli a főutakat. Nem tehetek róla, utálok Szentendrén vezetni...

Pilisvörösvárra menet még nem ezen az úton mentünk, mert Szentendrén be kellett ugranom egy autóvillamossági boltba, de anyóséktól jövet visszafelé, már Pilisszántó felé vettük az irányt. Szántóról könnyedén jutottunk Pilisszentkeresztre, viszont onnan a navigáció minduntalan Pomáz felé terelt volna minket, mert nem ismerte a Pilisben kanyargó aszfaltozott utakat. Ha Pomáz felé mennék, az alábbi útvonalat követném:

...de mi a piros vonallal jelölt útra mentünk fel

A lényeg, hogy Pilisszentkereszt után nem jobbra, hanem balra kanyarodtunk Dobogókő felé. Két éles balkanyar után a buszmegálló előtt befordultunk jobbra, a hegyre vezető "ipari" úton. 100 méter múltán egy sorompó állta állná el az utunkat, de mivel nyitva volt, mi behajtottunk alatta. Ide elvileg csak az erdészet emberei mehetnek be, de csak azért mondom "elvileg", mert ha a sorompó nyitva van - ugye, akkor mi is be tudunk hajtani. Hát bent voltunk...

Ezután az út föl s le, jobbra s balra kanyargott, másfél sáv szélességben, kétoldalt hatalmas fák között. A látvány leírhatatlan, ezért néhány képpel örvendeztetem meg a kedves olvasót:

Balra sziklafal, jobbra meredek szakadék

A hegytetőn kicsit megálltunk szétnézni

Jobboldalon kitekintve

Kanyargós úton

A 2014-es decemberi fagyok által lepusztított fák
Ameddig a szem ellát, kidőlt fákat látni

Azért a navigáció alapján nagyjából tudni véltem merre tartunk
(pirossal Pilisszentkereszt, kék pöttyel ahol jelen pillanatban voltunk)

Néha egy-egy tisztás is felbukkan az út szélén




A Bükkös-patak látványa egy felette átívelő hídról

Pilisszentlászlóra fél óra múlva értünk be, kifejezetten lassú tempóban. Nem akartunk száguldozni, mert nem ismertem a terepet, valamint félő volt, hogy az erdészet ránk förmed, vajon mit keresünk a sorompón túli területen? Az út elvileg forgalomtól elzárt részen vezet végig, mégis vannak házak az erdő belsejében, amelyeket - gondolom - nem repülővel közelítenek meg a tulajdonosok: több helyen láttunk fakitermelést, találkoztunk két terepjáróval is, valamint elhaladtunk néhány vadászház mellett, ahol néhány autó is észrevehető volt a fák között. Ha a sorompókat zárva tartják, akkor ezeket az épületeket nem lehet megközelíteni - elvileg. Vagy csak engedéllyel? Az is lehet, hogy vadászat alkalmával bármikor behajthatunk az erdőbe, feltéve, ha a vadásztársasághoz tartozunk és a vadászházba tartunk. Úgy vélem, hogy a sorompók épp ezért általában nyitva vannak, s ha már nyitva vannak, akkor én is áthajthatok az erdőn különösebb nehézségek nélkül, s csupán egy marcona őr állhat elénk kérdőre vonva minket. De őr az nem volt, se beléptetőrendszer. Ezen az útvonalon senki sem állított meg minket, tehát annyira nem őrizhetik, hogy elébünk állt volna valaki megkérdezni, mi szél hozott minket e helyen...

Amit még érdemes megjegyeznem, hogy Szentendrén, Csobánkán és Pilisvörösváron erősen felhős volt az ég, a völgyekben sűrű köddel is találkoztunk (odafelé), viszont a visszafelé vezető pilisi úton hét ágra sütött a Nap és felhőtlen szikrázó kék égbolt alatt haladtunk! Tehát a mélyebben fekvő területet sűrű köd borította (az említett településekkel együtt), mintha borongós, felhős idő lenne, míg a nagyobb magasságokban szikrázó napfényben úszhattunk mindvégig. Előfordulhat olyan, hogy amikor én azt hiszem esősre áll az idő és felhők borítják az eget, akkor igazából süt a Nap és igazi kirándulóidő van? Furcsa, hogy minden de minden nézőpont kérdése, még az időjárás is. 

Miután Pilisszentlászlót elértük, már nem kerestük meg a Pilisszentlászló - Tahitótfalu közötti erdei utat, mert kezdett ránk esteledni, így az eredeti elképzelést - miszerint levágjuk a főutakat erdei kerülőutakon át - most nem teljesítettük maradéktalanul. Viszont kirándultunk egy jót, még ha ez nem is volt igazi kirándulás :)