Budapest történelme

2015. február 10., kedd

GPS és navigáció

Akárhogy is szépítenénk a dolgot, de véleményem szerint a papírtérképek kora - az autóvezetés szemszögéből nézve - sajnos lejárt, vagy legalább is alaposan a háttérbe szorult. Napjainkban a beépített vagy a szélvédőre helyezett navigáció segítségével közelítjük meg az úticélt, s annak, hogy mely megoldást használjuk, csak a pénztárcánk szabhat határt.

Trabantom lévén csak a szélvédőre cuppantott megoldás kínálkozik, hiszen nincs a műszerfalon beépített navigációs készülék (ki hitte volna). Épp ezért rögtönzött megoldásként vettem egy noname, szélvédőre cuppantható telefontartót, amelyben a mobiltelefonomat helyeztem el, egy HTC One X-et. Ez a telefon ugyan nem egy mai darab, de a dupla magos processzor, a nagy kijelzőfelbontás és a nagy RAM miatt bármilyen nagy hardware igényű programmal könnyedén megbirkózik.

Telefon a navigálás érdekében

Néhány alkalom után viszont jelentkeztek vele a problémák: 

1 - sajnos az akku nagyon hamar lemerült. 

Nagyjából két és fél órai vezetést bírt el, ami ugyan elegendő a hazai távolságok és menetidők kiszolgálására, de ha megérkeztünk a célállomásra, már nem biztos, hogy elegendő energia maradt benne egy röpke telefonáláshoz, ne adj Isten egy böngészéshez, ha mondjuk hirtelen szállást vagy szervizt kell találjunk a Neten. 

2 - nem lehetett kikapcsolt kijelző mellett navigálni.

Nagy hiba! Sajnos a telefon automatikusan lekapcsolta a GPS-t, ha energiatakarékossági okokból kikapcsoltam a kijelzőt. Nem tudom miért, és a telefonban sem volt semmilyen beállítási lehetőség ezzel kapcsolatban.

3 - nehéz kezelhetőség menet közben.

A kezelése sajnos akkor okozott problémát, ha vezetés (navigálás) közben hívásom érkezett: ekkor ugyanis a navigálás megszakadt, nekem a hívást fogadnom kellett, majd a hívást kihangosításra kellett tennem, hogy halljam az illetőt a vonal túlsó végén. Ez bizonyos helyzetekben életveszélyes manőverezést jelentett, de mindenképpen nagyobb figyelmet követelt. Egyetlen pozitívuma volt a dolognak, hogy nem kellett külön hangszóró, s a telefon hangszóróján keresztül is tökéletesen lehetett hallani mindent. Plusz nehézség volt az is, hogy a hívás végén a telefonzárat fel kellett oldanom, s csak ezután folytatódott a navigációs program. Csomó macera...

4 - kis képernyő

A kijelzőm nagy felbontása ellenére a kijelző viszonylag kicsi (4.8), amitől a navigációban néhány ikon vagy jelzés annyira aprónak tűnt, hogy ezeket már alig vagy egyáltalán nem lehetett leolvasni.

A fentiek tükrében határoztam el, hogy szükségem van egy tabletre. De milyen tabletet vegyek?

Mindenképp olyanra volt szükségem, amelyben van GPS és a processzora elbírja a navigációs programot, valamint akkora, hogy kényelmesen elférjen a kocsiban. Itt most nem a magas minőség volt a szempont, hanem az ár és a megbízhatóság.

Az ismeretlen, harmadik világbéli márkákban nem bíztam. Sokan panaszkodtak rájuk, hogy hamar tönkremennek, kikapcsolnak maguktól, időnként nem reagálnak semmire, lefagynak, nem működik a tapicskolója, stb, stb... Kinek kell az ilyen?

Szerencsémre legyen mondva, munkám során az egyik ügyfelemmel sikerült megállapodást kötnöm, hogy egy tabletért cserébe tudok neki adni bizonyos kedvezményeket. Ő ebbe belement, s lőn kaptam tőle egy olcsó, de jó minőségű és megbízható tabletet (megjegyzem, a tabletet én választottam, s a maximum összeg is csak 30.000 forint lehetett):


A választás egy 7 colos Samsung Galaxy Tab3-ra esett, annak is a telefon nélküli változatára (T110). Mivel telefonom van, ezért szükségtelen lett volna még egy, mellesleg egy ilyen nagy cuccon az ember amúgy sem telefonál, mert rém idiótán néz ki és kényelmetlen is. Ezzel amúgy nagyjából 15.000 forintot spóroltunk meg...

Ez a tablet egyébként nem egy csúcskészülék, viszont az elvárásaimat maradéktalanul teljesíti: megy rajta a navigáció és megfelelő csatlakozással helyettesítheti akár az autósmagnót is. Igen, az autósmagnót: rádió ugyan nincs benne, viszont rengeteg mp3-as számot lehet rajta tárolni, amit játszi könnyedséggel lehet kezelni az érintőképernyő által (de erről majd egy másik bejegyzésben lesz szó).

Tablet-tartót egyelőre még nem vettem, viszont ideiglenesen épp elfért a Trabim napelenzőjén, amelyre egész egyszerűen csak felgumiztam:

Tablet a napellenzőn

A készüléket a lehető leghamarabb ki is kellett próbálnom, mert mocorgott bennem az a bizonyos kíváncsiság. Tapasztalataim a következők voltak: a tablet GPS-e nagyon erős és pár másodperc alatt megtalálta a jelet, valamint fedett helyen, bent a házban is pontos pozíciót adott a helyzetemről (ez utóbbin meg is lepődtem). A Sygic 14-es verziója (és legújabb frissítése) is tökéletesen fut rajta, mindenféle akadozástól mentesen. És ami a legfontosabb, ha a kijelzőt kikapcsolom, a navigáció nem szakad meg, hanem magyarul, hangosan navigál tovább. Tökéletes!

A Sygic térképe és működése amúgy számomra minden szempontból megfelelt, és eddig mindenhová percre/méterre pontosan elnavigált. 


Belátom, hogy a lehajtott napellenző meglehetősen zavaró tud lenni, de mivel a hangos navigálás tökéletesen működik, ezért akár fel is hajthatom az egészet. Vezetés közben amúgy sem illik a kijelzőt bámulni, de ha mégis szükségem lenne rá, akkor csak felnyúlok, lehajtom, bekapcsolom a kijelzőt és lelesem az információt. 

Mit is mondhatnék még erről...
Azt hiszem navigációval a Trabim ismét feljebb lépett egy szintet :)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése